Ugrás a fő tartalomra

Jó hír, ami rossz is egyben!

Sziasztok! 

A napokban egy lehetőségem adódott arra, hogy nevezzek egy írói pályázatra, méghozzá a Válaszútonnal, ami alapjaiban véve egy nagyon szuper hír, azonban mit mindennek, ennek is van rossz oldala. 
A helyzet, hogy az eredmény hirdetésig  szüneteltetnem kell a blogot, mert igaz, hogy szerintem kicsi eséllyel, de meglehet, hogy a Válaszúton nyertes lesz, a legjobb esetben pedig egy szerződéssel lehetek gazdagabb, de ez majd a legvégén kiderül, de nyilván, addig nem szeretnék publikálni belőle több részt és a meglévőket is privátra rakom az eredményhirdetésig pár napon belül. 
 Az eredménytől függően pedig jelentkezem majd. 
A megértéseteket köszönöm, nehéz szívvel hoztam meg ezt a döntést, de valamit valamiért, igaz? 

Megjegyzések

  1. Nagyon szorítok érted! Megérdemled az elismerést! Köszönöm hogy olvashattam eddig az írásaidat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. Sokat jelent a számomra:)

      Törlés
  2. Szia! A fenti bejegyzésed utáni 3.dik évben találtam rád és mi lett az eredménye az írói pályázatnak? Remélem nyertél de ha nem is, akkor majd a következővel mert ezt egyszerűen megérdemled! puszi

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szeress ha mersz!

  A meleg későtavaszi nap cirógatta sápadt bőrömet, ahogy a langyos földön elterülve élveztem a friss fű, föld és vadvirágok illatát. Éreztem, ahogy felmelegszik a testem és lelkem egyaránt. Mély, fáradt levegőt vettem, majd ásítva és nyújtózkodva ültem fel, hisz nem lustálkodhattam egész nap. Ezzel egyidejűleg neszt is hallottam a zöldellő erdőből. Fejemet a hang irányába kaptam, de a léptek mellé már a nevemen is elhangzott.

Zuhanás - 17. Rész - Blogregény - Befejezés

*Ebony* Hat hete omlott össze a világom. Hat hete vesztettem el mindent és hat hete kaptam egy új életet, új szerelmet, új jövőt. Mikor kórházba kerültem, Matt nem tágított mellőlem hiába mondtam, hogy menjen csak haza, megleszek, nem foglalkozott vele. Minden nap ott ült, nem volt hajlandó vissza menni New Yorkba nélkülem. Azt mondta, nem hagy egyedül többé, amitől hihetetlenül boldog voltam. Úgy éreztem, lezártam életem eddigi szakaszát és kész voltam egy új fejezetre, egy új életre.

Zuhanás - 3. Rész - Blogregény

Másnap későn, szörnyű fejfájással és égő szemekkel ébredtem. Azt se tudtam hirtelen, hogy hol vagyok, de ahogy felismertem, hogy a vendégszobánk takaros ágyában ébredtem, rögtön fejbe csapott a felismerés, és az előző nap terhe ólomsúlyúként nehezedett a szívemre. Nehézkesen ültem fel az ágyba, majd nagy sóhajjal felálltam. Kissé meg is szédültem a fejembe tóduló vértől, melynek hatására a halántékom kétszer annyira lüktettet, mint mikor kinyitottam a szemem. Laza selyemköntösömbe bújva indultam a konyha irányába azzal a tudattal, hogy egyedül vagyok otthon, azonban meglepődtem, mikor Tim a konyhaasztalra könyökölve egy bögre kávé fölé hajolva búslakodott. Mikor észrevette a jelenlétemet, fáradt hangon üdvözölt.